A Piros seggű Piros

Ugyebár szegény Piros életének igen korai szakaszában egy kellemetlen behatás érte. Egy részeges családtag személyében aki egy Trabantot használt a műveletez. (Aki nem olvasta az Ősbummot az most vakarhatja a fejét)
Igen a bal hátsó horpadásról lesz szó, de említésre kerül némi esztétikai kozmetika is, avagy „ÁHTUNG-ÁHTUNG” elszabadult a piros festékes flakon!
Szóval a horpadásos sztori valahol ott kezdődött újra, amikor még nem a nevemen volt az autó, de én vittem el műszakira. A ’kedves’ szakember nem fogadta el, hogy horpadás van az autón, arra hivatkozva, hogy rozsdás!!!
A horpadás kb. 26 évig volt a kocsin változatlanul! Íme egy kép róla:

Valóban csúnya, BUT (DE) rohadtul nem rozsdás….mind1. A lényeg úgy is az volt, hogy lehúzzanak/belém kössenek…
Nem maradt más választásom elvittem az egyik LFGY(Lokális Fasza Gyerek)-hez aki fényező, de aki kíváncsi a részletekre az olvassa el az Ősbumm cikket újra.
Ismét csak magamra számíthattam. Nekiálltam lebontani a sárvédőt:

Gyorsan nekikezdtem az antioxidáns műveletnek, avagy rozsdátlanítottam, csiszoltam, rozsdamaróztam, alapoztam, alvázvédőztem:

Magát a horpadást nagyon puha gumikalapáccsal vettem kezelésbe a másik oldalon kipokrócozott ellentartással. Egész jól ki jött belőle a horpadt rész. Visszaszereltem és nekiálltam csiszolni és kittelni. Sajnos nem is olyan könnyű ez és utólagosan kiderült nagyon gagyi alapanyaggal is dolgoztam így maradt így ahogy volt:

Itt nagyobb szünet következik, mire újra elővettem a dolgot. Bontóban találtam egy ránézésre ép donort, amit gyors el is hoztam.

Úgy terveztem, hogy kivágom belőle az íves részt és ezt toldom be az eredetibe, de sajnos kiderült, hogy férges volt az alma:

Így visszatértem az alap felálláshoz és úgy döntöttem elviszem egy karosszériáshoz. Kigittelték, de többet oda sem viszem…gyalázatos munkát végeztek, most látszik igazán csak így utólag. Mivel ez elég fájó pont nem részletezném. Tanulópénz.
Mivel fényezni kellett, egyúttal a sárvédő alján lévő kezdődő rozsdát is igyekeztem csírájában elfojtani. Megkínáltam a homokszóróval:

Miután fémtiszta lett kapott 2 sor rozsdagátló primer alapozót:

Ezután még rámentem vizes csiszolóval és egybedolgoztam a ’profi’ gittelést és az alapozást. Száradás után zsírtalanítottam és kapott fillert és alapozót:

Még mindig kellett egy kevéske vizes 1000-es kezelés neki, de aztán mehetett rá a fény. Garázsban fújtam, ezért sikeresen bekaptam 2 szöszt, de bár csak ez lenne a legnagyobb bajom az egésszel:

Sajnos matt lett, a szín sem stimmel, és az egész festék is olyan…említésre is méltatlan….
Lényegében a csúnya folt eltűnt és messziről nézve egész tűrhető, de amint közelebb megy az ember kicsit és jobban megnézi…elsírja magát, ahogy én is tenném.
Azért itt van egy-egy közelebbi és távolabbi kép:

Ez van, egyelőre ezt kell szeretni. Amint találok egy ép elemet, fogom és viszem egy valóban profi műhelybe.